Beporzók napja (március 10.)
A rovarok olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások résztvevői, mint a lehullott avar feldolgozása, a tetemek, ürülék eltüntetése, a vizek tisztítása – és a virágos növények zömének beporzása.
A beporzó rovarok fokozatos eltűnése, a háziméhek mérgezései és betegségei már évtizedek óta a figyelem középpontjában voltak.
Magyar kezdeményezésre indult 2018-ban ez a természetvédelmi jeles nap, és napjainkra a természetvédők és a média is elfogadta, ünnepli.
A mozgalom célja a rovarok – és köztük a beporzó rovarok – megismertetése, életlehetőségeik javítása, hogy nekünk is emberhez méltó életünk lehessen a Földön.
Termesztett növényeink kétharmada, élelmiszernövényeink egyharmada igényli a beporzó rovarok közreműködését.
A Kemenes Vulkán Park is második alkalommal csatlakozott a természetvédelmi jeles nap kapcsán kialakított országos figyelemfelkeltő és szemléletformáló mozgalomhoz.
Mi az a rovarszálló?
Kertben, parkban felállítható, vagy létrehozható élő- és búvóhely a rovarvilág számára. Rengeteg példa található az interneten, itt egy jellemző példát mutatunk (a Kertészeti Egyetemről; a tetején virágzó varjúháj külön érdekesség). Sokféle anyag, sokféle zug, akár hulladék anyagokból is létrehozva.
Az iskolakert maga is rovarbaráttá alakítható, sok virággal, itatóval, búvóhelyekkel, telelőhelyekkel.
A rovarszállók jellemző része a méhbölcső. A nádszálak csöveibe, a vályogtégla és a fadarabok furataiba magányosan élő (tehát nem „fullánkos”) faliméhek és szabóméhek hordják a nektárt és virágport, egyetlen utód számára átlagosan 600 virágról, közben a beporzás áldásos tevékenységét is elvégezve.
A gazdasági és természetvédelmi haszon sem megvetendő, de aki gyerek elnézi ezeknek a kis bundás méhecskéknek a szorgoskodását, annak talán a rovarvilággal kapcsolatos hiedelmei is megváltoznak.
A rovarszálló állítás jelentős szemléletváltással járhat együtt.
(Forrás : wikipédia / Kemenes Vulkán Park )
