Beporzók napja

Beporzók napja (március 10.)

A rovarok olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások résztvevői, mint a lehullott avar feldolgozása, a tetemek, ürülék eltüntetése, a vizek tisztítása – és a virágos növények zömének beporzása.

A beporzó rovarok fokozatos eltűnése, a háziméhek mérgezései és betegségei már évtizedek óta a figyelem középpontjában voltak.

Magyar kezdeményezésre indult 2018-ban ez a természetvédelmi jeles nap, és napjainkra a természetvédők és a média is elfogadta, ünnepli.

A mozgalom célja a rovarok – és köztük a beporzó rovarok – megismertetése, életlehetőségeik javítása, hogy nekünk is emberhez méltó életünk lehessen a Földön.

Termesztett növényeink kétharmada, élelmiszernövényeink egyharmada igényli a beporzó rovarok közreműködését.

A Kemenes Vulkán Park is második alkalommal csatlakozott a természetvédelmi jeles nap kapcsán kialakított országos figyelemfelkeltő és szemléletformáló mozgalomhoz.

Mi az a rovarszálló?

Kertben, parkban felállítható, vagy létrehozható élő- és búvóhely a rovarvilág számára. Rengeteg példa található az interneten, itt egy jellemző példát mutatunk (a Kertészeti Egyetemről; a tetején virágzó varjúháj külön érdekesség). Sokféle anyag, sokféle zug, akár hulladék anyagokból is létrehozva.

Az iskolakert maga is rovarbaráttá alakítható, sok virággal, itatóval, búvóhelyekkel, telelőhelyekkel.

A rovarszállók jellemző része a méhbölcső. A nádszálak csöveibe, a vályogtégla és a fadarabok furataiba magányosan élő (tehát nem „fullánkos”) faliméhek és szabóméhek hordják a nektárt és virágport, egyetlen utód számára átlagosan 600 virágról, közben a beporzás áldásos tevékenységét is elvégezve.

A gazdasági és természetvédelmi haszon sem megvetendő, de aki gyerek elnézi ezeknek a kis bundás méhecskéknek a szorgoskodását, annak talán a rovarvilággal kapcsolatos hiedelmei is megváltoznak.

A rovarszálló állítás jelentős szemléletváltással járhat együtt.

(Forrás : wikipédia / Kemenes Vulkán Park )