150 éves a vasút Celldömölkön.
Emléktábla leleplezés, koszorúzás, ünnepi ülés, kiállítás megnyitás.
Ünnepi megemlékezésre érkeztek az emlékezők Celldömölkre abból az alkalomból, hogy 1871.
szeptember elsején megnyílt a Győr – Kis-Cell- Szombathely vonalszakasz. A Magyar Nyugati Vasút RT
által megépített szakaszban akkoriban Kis-Cell állomása a legnagyobb csomópont volt. Az ezt követő
évtizedekben a helyi gazdasági változások polgáriasodást eredményeztek a településen. Városépítő,
vasútépítő elődeink munkássága előtt tisztelegtek a megjelentek. Avatóbeszédében Majthényi László
Vas Megye Közgyűlésének elnöke rövid történeti visszatekintésében kiemelte, hogy vasútépítő
elődeink hatalmas munkát végeztek, alapot adtak a térség fejlődésének. A vasút e városnak mindig is
fontos volt, munkát, megélhetést adott az itt élőknek. A ma embere egyet tehet, fejet hajt előttük.
Beszéde után dr Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Majthényi László illetve
Fehér László Celldömölk város polgármestere leleplezték az emléktáblát. Ezt követően koszorút
helyezett el Ágh Péter a térség országgyűlési képviselője, Majthényi László Vas Megye Közgyűlésének
elnöke, valamint Fehér László polgármester. Az állomás épületén belül elhelyezett emléktábla előtti
főhajtás után, az épület előtt megkoszorúzták Baross Gábor vasminiszter szobrát. Koszorút helyezett
el Virág István vezérigazgató-helyettes, Lukács György a MÁV területi igazgatója, Ágh Péter
országgyűlési képviselő, Majthényi László Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Söptei Józsefné
alpolgármester. Az állomásnál történő megemlékezés után a KMKK-ban előadásokkal, ünnepi
köszöntőkkel folytatódott a 150 éves évforduló ünneplése.
A KMKK nagytermében a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar műsorával kezdődött meg az ünnepség. Ezután Tóth Ákos a Soltis Lajos színház tagjának szavalatát hallhatták a megjelentek. Stílusosan Petőfi Sándor a Vasúton című versét adta elő.
Ezután Fehér László Celldömölk város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Fehér László
polgármester történeti áttekintéssel kezdte köszöntőjét. Megemlítette, hogy a magyar vasúti
közlekedés 1846 júliusában indult meg a Pest–Vác vasútvonal megnyitásával. Rá 25 évre Celldömölk,
azaz a település elődje, Kis-Czell került abba a kiváltságos helyzetbe, hogy vasútvonalat kapott.
Másfél évszázada lett Kis-Czell a nyugati vasút elágazási központja, hiszen vasútföldrajzi szempontból
rendkívül kedvező helyzetben volt, és társadalmi igény is mutatkozott a települést érintő
vasútvonalak kiépítésére. Ez alatt a 150 év alatt sokszor hangozhatott el, hogy Celldömölk állomás,
köszöntjük utasainkat. És hányszor hallhatták celldömölkiek, más vasútállomásokról hazafelé utazva,
hogy Celldömölköt kiemelt csomópontként jellemzik. Sok minden miatt büszkék a város lakok
Celldömölkre. A közösségi és egyéni eredményekre, az élet számos területén elért sikerekre, amelyek
személyeket és közösségeket városhoz kötnek. Jó hallani, amikor kulturális csoportok, sportcsapatok
viszik a hírt messze, amikor elszármazott celldömölkiek hivatkoznak a gyökereikre, vagy amikor
éppen azért látogatnak el máshonnan, hogy celldömölki jellegzetességeinkkel ismerkedjenek meg.
Büszkék a celldömölki vasútra, a vasutasságra is. 1871 után rövid időn belül vasúti csomóponttá vált a
kis vásár-település. A vasút megjelenés, majd jelenléte meghatározó tényező lett a városfejlődés
hogy a celldömölki vasutasság hírét erősítik. Szólt arról, hogy az Európai Unió 2021-et a vasút európai
évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható
közlekedési formát. Celldömölkön mindent megtettek azért, hogy korszerű körülményeket
teremtsenek a vasúti közlekedéshez. Az utóbbi években több európai uniós pályázatból,
önkormányzati önrészből, állami támogatásból, a Magyar Államvasutak Zrt. és az Északnyugat-
magyarországi Közlekedési Központ együttműködésével mintegy 300 millió forintból valósítottak meg
több fejlesztést. A Parkolj és utazz! célkitűzésnek megfelelően fejlesztették a vasútállomáshoz közeli
parkolókat, építettek kerékpárutat, modernebbé vált a tömegközlekedés utas tájékoztatása. Vasutas
nemzedékek éltek, élnek a városban. A vasút munkáltatóként jelentős szerepet töltött be a város és a
térség életében. Korábban több ezren dolgoztak a vasúton. Mára a hagyományos értelemben vett
vasutasok száma jelentősen csökkent, de a MÁV Csoport tagjai, a különböző üzletágak továbbra is
jelen vannak városunkban. Végezetül arról szólt, hogy, celldömölkiek emlékeznek arra, amikor
gyermekként, vagy már szülőként a gyerekeinkkel együtt jártak ki a vasútállomáshoz, és az akkor még
meglévő vasúti hídról csodálták a vonatokat. Ugyan ma már nincsen meg az a vasúti híd, a gyermeki
csodálat megmaradt. Ma is kisebb nagyobb gyerekek járnak ki figyelni a mozdonyokat, vonatokat.
A sínek világa külön világ, csodálatos világ a témára fogékony gyerekek, fiatalok és idősebbek számára.
Ma ezt a különleges világot ünneplik kiállítással, vasútmodellekkel, mozdony-szimulátorral,
fúvószenével. Köszöntőjének elmondása után Dr. Mosóczi László a közlekedéspolitikáért felelős
államtitkár tartott előadást a „Múlt és jövő Magyarország közlekedésében” címmel. Előadásának
kezdetén a 175 ével megkezdett Budapest-Vác vonal vasútépítésével, illetve a 25 ével későbbi Győr –
Kis-Cell vonal átadásáról szólt. Hatalmas munkát végeztek elődeink, a ma emberének fejet kell
először hajtani korabeli vasútépítők előtt, majd a jelenben olyan feladatokat kell elvégezni, ami a
közel és a távoli jövő fejlesztéseit alapozza meg. Beszélt a stratégiai elemek hazai vasúti ágazat
fejlesztésének három pilléréről. /Infrastruktúra, gördülőállomány és az árufuvarozási logisztikai
környezet fejlesztése./ Mint mondotta ezek megvalósítását 2030-ig tervezik. Szólt végezetül arról,
hogy versenyképessé kell tenni a vasúti infrastrukturális programot, erre volt jó elindítási alap a MÁV-Volán csoport létrehozása. Végezetül gratulált a városban élőknek, hogy méltón emlékeznek meg a
polgárosodás alapját elindító korabeli vasutasok munkájára. A következő előadó Virág István MÁV
vezérigazgató volt. Előadásának címe: „175 éves a magyar vasút, vasúti fejlesztések napjainkban”
Előadása szorosan kapcsolódott az államtitkár által elmondottakhoz. Kiemelte a celldömölki
fejlesztéseket, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. Őt Ágh Péter a térség országgyűlési
képviselője követte. A képviselő úr azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy Celldömölk város színe a sárga
és a kék, és hasonló színekből áll össze a MÁV logója is. Az ugyan az szín összeállítás jelképezi a város
és a vasút összetartozását. Szólt arról, hogy e nap arról is szól, hogy a város megmutathatja büszke
tradícióira. Büszke ezen belül a vasutas múltra, amely révén az egész országban vasutas városnak
ismerik. Mint mondotta a kormány, a megye vezetése, ő, mint országgyűlési képviselő, valamint a
város polgármestere összefogásának köszönhetően mai is tisztelettel tekinthetnek arra a vasutas
örökségre, amelyet Celldömölk hordoz. Ünnepi beszédének címe: „A múlt tradícióira a jövőt építjük!
Ennek alapján megemlítette, hogy az évek munkáját egymásra rakva mind új fejlesztések alapjaivá
váltak. A városban nem csak évtizedekkel ezelőtt történtek fejlesztések, hanem a közelmúlt
fejlesztéseire is büszke lehet a város. Végezetül háláját és tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik az
elmúlt években, évtizedekben munkájuk révén sokat tettek azért, hogy a városban a vasút elismert
és megbecsült jelentéssel bír. Ezt követően Fehér Tamás „Kis – Celltől Czelldömölkig” címmel tartott
előadását láthatták az érdeklődők a kivetítőn.
Végezetül Horváth József a MÁV Start Zrt. Területi Személyszállítási és Vontatási igazgatója nyitotta meg a „Vasparipától a villamosításig Celldömölkön”vasút történeti kiállítást.
