Bezár a répcelaki sajtgyár – 160 dolgozó veszítheti el állását

APEV Média – MR3.hu

A francia tulajdonú Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. (korábban Pannontej) bejelentette, hogy átszervezési tervének részeként bezárja a Répcelakon működő sajtgyárát.

A csaknem százéves múltra visszatekintő üzem várhatóan 2025 végéig fokozatosan áll le, ezzel mintegy 160 helyi dolgozó munkahelye kerül veszélybe. A vállalat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jól ismert sajttermékek – így például a Medve sajt vagy a Karaván – továbbra is elérhetők maradnak a magyar piacon, mivel a gyártást más telephelyekre helyezik át.
A sajtgyár bezárásának hírét 2025. július 1-jén közölték a nyilvánossággal. A Savencia közleménye szerint a répcelaki üzem bezárása 2025 végéig várható, tehát a leállás nem azonnali, hanem több lépcsőben valósul meg az év végéig. Az intézkedés a vállalat globális és hazai stratégiájának része: a cég magyarországi működésének átszervezésébe illeszkedik a lépés. Ennek keretében a Répcelakon található ömlesztett sajtokat gyártó üzemet bezárják, miközben a vállalat másik hazai telephelyén, Veszprémben, tovább bővítik a termelést. A bejelentést a cég fájdalmas, de szükséges döntésként jellemezte, amelyet a piaci körülmények és a hosszú távú tervek indokoltak.

A Savencia vezetése szerint több tényező indokolta a répcelaki gyár bezárását. Gazdasági és hatékonysági okok állnak a döntés hátterében: a közleményből kiderül, hogy az üzem kihasználtsága az utóbbi időben alacsony volt, és jelentős modernizációra lett volna szükség a versenyképes működés fenntartásához. A korszerűsítéshez azonban olyan mértékű beruházás kellett volna, amelyet a vállalat gazdaságilag nem tartott indokoltnak, mivel a jelenlegi géppark elavult, és a termelés így hosszú távon nem volt fenntartható. Emellett stratégiai megfontolások is szerepet játszottak: a Savencia nemzetközi szinten átcsoportosítja gyártókapacitásait, és a termelést néhány kiemelt telephelyre koncentrálja. A répcelaki üzem bezárása ennek a csoportszintű racionalizálási folyamatnak a része. (Hasonló okokból a cég 2021-ben már bezárta zalaegerszegi sajtüzemét is.) A vállalat célja az, hogy a gyártási tevékenységek hatékonyabb elosztásával biztosítsa az ellátási lánc biztonságát és a működés fenntarthatóságát. A tervek szerint a répcelaki üzemben eddig előállított ömlesztett sajttermékek gyártását a jövőben egy korszerű, németországi üzemben (a bajorországi Kempten városában) folytatják.

Répcelak sajtgyára a térség egyik ikonikus üzeme, amely közel egy évszázada meghatározó szerepet tölt be a helyi gazdaságban és közösségben

. A Vas vármegyei kisváros (mintegy 2 400 lakos) életében a sajtüzem hagyományosan a legnagyobb munkáltatók közé tartozott: családok generációi dolgoztak a gyárban, és a település fejlődését nagymértékben befolyásolta a sajtgyártás jelenléte. Történelmi jelentőségű márkák kötődnek Répcelakhoz – például a hazai piacon közkedvelt Medve sajt itt kezdte meg pályafutását. A legendás háromszögletű “mackósajt” receptjét egy Svájcból érkezett sajtmester, Stauffer Frigyes honosította meg Magyarországon, 1925-ben éppen ebben az üzemben indult a gyártása.

Az üzem a 20. század folyamán nem csak a sajtkedvelők számára vált fontossá: napi 10 000 liter tejet feldolgozó kapacitásával már a középkorú generációk idejében is pezsgést hozott a környék gazdaságába. A termelés melléktermékét, a savót a helyi gazdák sertéstenyésztésben hasznosították, és a gyár támogatásával szerveződött 1948-ban a helyi labdarúgócsapat is – jelezve, mennyire összefonódott a vállalat a város életével. A répcelaki üzem a szocializmus idején állami vállalatként működött, majd 1995-ben privatizálták, amikor a Pannontej Rt. megvásárolta. Azóta a Savencia csoport részeként működött tovább, olyan országosan ismert sajtokat előállítva vagy onnan kiszállítva, mint a Medve, a Pannónia (ementáli jellegű sajt), a Tihany Camembert válogatás vagy a Karaván füstölt sajt. A gyár bezárása így nem csupán gazdasági, hanem szimbolikus veszteség is a régiónak, hiszen egy történelmi jelentőségű üzem fejezi be működését.


Mi lesz a dolgozókkal?
A bezárás legközvetlenebb hatása a gyár 160 fős dolgozói kollektíváját éri. A Savencia hangsúlyozta, hogy elsődleges célja a munkavállalók támogatása ebben a nehéz időszakban. Ennek érdekében a cég felajánlja az érintett dolgozóknak, hogy vállalaton belül más pozíciókban folytathassák munkájukat: elsősorban a veszprémi üzemben, illetve a Savencia csoport egy másik európai gyárában, a németországi Kemptenben lévő modern sajtüzemben van lehetőség áthelyezésre.

Azok számára, akik nem tudják vagy nem akarják vállalni a költözést és az áttelepülést, végkielégítési csomagot biztosítanak, amely kedvezőbb a törvényben előírt minimumoknál és a vállalat kollektív szerződésében foglaltaknál. A cég ígérete szerint mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a bezárás negatív hatásait: személyre szabott segítséget nyújtanak az új állás keresésében, igyekeznek elhelyezkedési tanácsadással és egyéb eszközökkel támogatni az érintetteket, hogy minél előbb új munkahelyet találjanak. Fontos tényező az is, hogy a gyár bezárása nem egyik napról a másikra következik be, így az átmeneti időszakban a dolgozóknak lehetőségük nyílik felkészülni és élni a felkínált lehetőségekkel. A vállalat vezetése szerint a legtöbb alkalmazott számára igyekeznek megfelelő alternatívát biztosítani, hogy ne maradjanak megélhetés nélkül a gyár leállását követően.


A helyi közösség és az önkormányzat reakciója
Répcelak város közösségét megrázta a gyár bezárásának híre. A sajtgyár évtizedeken át a város egyik fő pillére volt, így a lakosok körében szomorúságot és aggodalmat váltott ki a döntés. Sokan személyes érintettségüknek érzik a történteket, hiszen nem egy családban több generáció is dolgozott vagy dolgozik az üzemben. Az önkormányzat részéről a város vezetése sajnálatát fejezte ki a bezárás miatt, ugyanakkor igyekszik higgadtan kezelni a kialakult helyzetet. Szabó József, Répcelak polgármestere a hírekre reagálva elmondta: a bezárás komoly csapás a településnek, de az önkormányzat azon lesz, hogy minden lehetséges segítséget megadjon az állásukat elvesztő dolgozóknak. Ennek részeként felveszik a kapcsolatot a munkaügyi hatóságokkal és környező vállalatokkal, hogy megkönnyítsék az érintettek újbóli elhelyezkedését.

Emellett a város vezetése párbeszédet kezdeményez a Savenciával és a kormányzati szervekkel is, hogy feltárják, milyen támogatások és programok vehetők igénybe a térség gazdasági veszteségének enyhítésére. A helyiek számára némiképp megnyugvást jelenthet, hogy a cég ígérete szerint a kedvelt sajtok nem tűnnek el, de a munkahelyek elvesztése így is jelentős kihívás elé állítja a közösséget. A hangulatot a városban jelenleg a bizonytalanság jellemzi, ugyanakkor több helyi lakos és szervezet is jelezte összefogási szándékát a bajba került családok megsegítésére.


Jövőbeni tervek és lehetőségek
A sajtgyár bezárása után felmerül a kérdés, mi lesz a répcelaki üzem területének és infrastruktúrájának a sorsa. Egyelőre nem jelentettek be konkrét tervet arra vonatkozóan, hogy mihez kezdenek a gyár épületeivel és berendezéseivel a leállást követően. A Savencia a fókuszát a jövőben a veszprémi telephely megerősítésére helyezi: Veszprémben már eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre (az elmúlt években több milliárd forintos beruházással bővítették a kapacitást és kutatás-fejlesztési központot hoztak létre), és a vállalat további beruházásokat tervez ott. Emellett a répcelaki termékvonalak áthelyezése a németországi Kemptenbe azt jelenti, hogy a jövőben a magyar piacon kapható Medve és egyéb ömlesztett sajtok jelentős része onnan fog érkezni.

A márkák megmaradnak, a fogyasztók továbbra is találkozhatnak a boltok polcain a jól ismert csomagolású sajtokkal – a Savencia ígérete szerint a termékek minősége és receptúrája változatlan marad. Ami Répcelak jövőjét illeti, a város vezetése jelezte: keresik a lehetőséget egy új befektető bevonására. Az önkormányzat szeretné, ha a felszabaduló ipari területen mielőbb újra termelés indulhatna, akár a tejiparban, akár más ágazatban, ezzel pótolva a kieső munkahelyeket és adóbevételeket. Felmerülhet, hogy más élelmiszeripari vállalat veszi át az üzemet, vagy az ingatlant ipari park formájában hasznosítják, esetleg raktárbázisként, de konkrét tárgyalásokról még nem érkezett hír.

A következő időszakban várhatóan intenzív egyeztetések indulnak annak érdekében, hogy a gyár bezárása minél kevésbé rázza meg a térség gazdaságát, és hogy a dolgozók közül minél többen helyben találhassanak új lehetőséget. A helyi közösség bízik benne, hogy Répcelak hosszú távon is megőrzi ipari jelentőségét, és a mostani nehéz döntést követően új fejezet nyílhat a város gazdasági életében.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.