Móczár Gáborral, a NÖRI főigazgatójával készült nagyinterjúnkból nemcsak az eddig elért fejlesztéseket, programokat ismerhetjük meg, de a szervezet jövőbeni terveire is fény derül.
Izgalmas pedagógiai programokkal célozza meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az új generációt, akiket élményalapú oktatási módszerek segítségével szeretnének közelebb vinni a történelmi eseményekhez, irodalmi nagyjainkhoz. A közelmúltban bevezetett digitális megoldásoknak köszönhetően pedig nemcsak szervezett programok keretében, de egyénileg is felfedezhetjük a kulturális térként is funkcionáló emlékhelyeket.
Milyen feladatokat lát el jelenleg a Nemzeti Örökség Intézete?
Elődünk a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság volt, 2013-ban alakult a NÖRI. A Nemzeti Sírkertbe sorolt, államilag védett sírok felügyelete mellett, a sírok felújítására, nyilvántartására, és az ezekhez kapcsolódó feladatokra, illetve a nemzeti és a történelmi emlékhelyek hálózatának egységbe szervezésére kaptunk felhatalmazást. 2016-tól a NÖRI-hez került a Fiumei úti sírkert is, ahol a Nemzeti Sírkertbe sorolt 6.300 sír közül körülbelül 1.900 található, valamint a szomszédos régi zsidó temető, amit akkor tettünk látogathatóvá a fal visszaépítésével. Illetve a NÖRI vagyonkezelésébe tartozik az Új köztemetőben található Nemzeti Gyászpark is. Ez egy jelentős léptékű portfóliónövekedés volt, és magával hozta azt is, hogy ezeket a területeket méltó állapotba kellett hozni, és folyamatosan fejleszteni kell, be kell mutatni. Az igazán fontos változás akkor kezdett formálódni, amikor stratégiailag rögzítettük, hogy a mi feladatunk nem ezeknek a helyszíneknek meg a múlthoz tartozó, megfogható, épített emlékeknek a méltó állapotban, múzeumszerű vagy skanzenszerű fenntartása, hanem az, hogy ezeknek az értékeknek az üzenete, tartalma, a nemzeti identitást erősítő öröksége eljusson a következő generációhoz. Gyakorlatilag minden új stratégiai lépésünket ez határozza meg.
Érdekel a teljes interjú
