Ez már nem az első, ópusztaszeri ülés volt, hanem a következő nagy döntéscsomag, amely főleg átvilágításokról, közpénzügyi kontrollról és több régi ügy megnyitásáról szólt.
A Dunaferr ügyét soron kívül tárgyalták. A működés fenntartása a felszámoló szerint havi 1 milliárd forintba kerül, ez az iparbiztonsági intézkedéseket, közszolgáltatásokat, állagmegóvást és körülbelül 550 ember foglalkoztatását tartalmazza. A május végéig szóló szerződés meghosszabbításáról döntöttek.
A kormány döntött a végrehajtási rendszer átalakításáról: a cél a profitorientált modell helyett nonprofit, erősebb állami kontroll alatt működő rendszer. Június közepéig törvénymódosítást készít elő az Igazságügyi Minisztérium, és felmerült a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztése az új szabályozás hatályba lépéséig.
Szó volt a felszámolási eljárások bírósági kontrolljáról és a közjegyzői rendszer átalakításáról is. A hivatalos indoklás szerint mindkét területen átláthatóbb, ellenőrizhetőbb működést akarnak.
Az azbesztszennyezés országos kezelésére tárcaközi munkacsoport jön létre. A kormány országos nyilvántartást, kárelhárítási koordinációt és az Ausztriából érkező érintett kőzetanyagok behozatalának, forgalmazásának esetleges felfüggesztését vizsgálja. A sajtótájékoztatón Magyar Péter arról beszélt, hogy akár az érintett utak felszedése is szóba jöhet, és napi jelentést kért a minisztériumoktól.
Az autópálya-koncessziós rendszer és a volt Építési és Közlekedési Minisztérium ügye is napirenden volt. A közlekedési minisztérium szerint 286 milliárd forintnyi, az idei költségvetésben nem szereplő tétel, vagyis „eltüntetett költségvetési hiány” található az egykori tárcánál.
A pénzügyminisztert felkérték, hogy készítsen beszámolót a 2026-os költségvetés valós helyzetéről és a szükséges módosításokról. A korábbi első kormányülésen már jelezték, hogy átmeneti pénzügyi kontrollt vezetnének be: a 250 millió forint feletti kötelezettségvállalásokat és a 100 millió forint feletti beruházásokat ideiglenesen pénzügyminiszteri jóváhagyáshoz kötnék.
A kék villogók használatát is szűkítenék: a megkülönböztető jelzés alapesetben csak a miniszterelnököt és a belügyminisztert illetné meg.
A kormány a harmadik országból érkező, nem magyar vendégmunkások behozatalának korlátozásáról is tárgyalt, de végleges döntés várhatóan a következő heti ülésen születik.
Kiemelt ügy az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány finanszírozása: a kormány felülvizsgálja a 261,7 milliárd forintos többéves szerződést, előkészíti annak felmondását, és a már kifizetett közel 20 milliárd forint visszafizetését is elvárja.
Megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítása. A vizsgálat a gazdálkodásra, szerződésekre, vezetői döntésekre, beszerzésekre és a hírszerkesztési gyakorlatra is kiterjed.
A kormány teljes körű állami ingatlan- és kormányzati épületátvilágítást is indít. Ez érinti az állam által bérelt irodaházakat, állami cégek székhelyeit, hosszú távú bérleti szerződéseket, Tiborcz István érdekeltségeitől megvásárolt ingatlanokat és a Nemzeti Hauszmann Programot is. A sajtótájékoztatón Magyar Péter azt mondta, az egész minisztériumi irodarendszert felülvizsgálják.
Napirenden volt Paks I. üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. projekt felülvizsgálata is. A hivatalos közlés szerint a szerződéseket és a beruházás teljes folyamatát átnézik. Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt mondta: több mint ezermilliárd forintot már elköltöttek, de a beruházás szerinte nagy csúszásban van.
A honvédségi légiflotta használatát és működését is vizsgálják.
Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása egyelőre marad, de széles körű egyeztetés indul az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről. Magyar Péter azt mondta, másfajta partnerségre törekednek az önkormányzatokkal, de időt kérnek.
Az egészségügyben nyilvánosságra hozzák az Orbán-kormány idején készült, eddig titkosan kezelt stratégiai dokumentumokat és reformterveket. Az első kormányülésen emellett kórházi klímaauditot is bejelentettek a nyári működésre készülve.
Átvilágítják a Lázár János által leállított vagy felfüggesztett állami beruházásokat, valamint az elmúlt években kiadott diplomata-útlevelek gyakorlatát is. A kormányszóvivő szerint több mint ezer útlevél lehet indokolatlanul kiadva – erről az Index élő tudósítása számolt be.
A kegyelmi ügy dokumentumait nyilvánosságra hozzák, a kormány pedig felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy adja át a rendelkezésére álló dokumentumokat. A kormány támogatja az ügy teljes feltárását szolgáló parlamenti kezdeményezéseket is.
Az EU-s pénzek ügyében a kormány célja, hogy Magyarország hozzáférjen a számára járó uniós forrásokhoz. A hivatalos közlés szerint az Európai Bizottság delegációja Budapesten tárgyal, a cél pedig politikai megállapodás és a forrásokhoz való hozzáférés augusztus 31-ig.
A sajtótájékoztatón szóba került még az orosz gázszerződések nyilvánossága, a TEK átalakítása, a kormányzati oldalakon letiltott felhasználók feloldása, valamint az állami cégek vezetőinek, felügyelőbizottságainak és igazgatótanácsainak áttekintése is.
Röviden: ez a kormányülés egy nagy „átvilágítási csomag” volt. Nem egyetlen nagy szakpolitikai döntés dominálta, hanem sok régi ügy egyszerre való megnyitása: végrehajtás, közmédia, állami ingatlanok, Paks, autópálya-koncesszió, diplomata-útlevelek, kegyelmi ügy, EU-s pénzek, költségvetés.
Ebből simán lehet egy jó cikket írni ilyen címmel:
Átvilágítási hullámmal indított a kormány: végrehajtás, MTVA, Paks és a kegyelmi ügy is napirenden volt.
Címlap: Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2026. május 18-án. Mellette Magyar Éva és Köböl Anita kormányszóvivők. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
